Hány többletpontot érnek a 2018-as felsőoktatási felvételin a versenyeredmények? Pontszámítási szabályokról szóló cikksorozatunk legújabb része.
Lassan vége az emelt szintű szóbeli érettségiknek, sok végzős azonban már most látja, hogy a vizsgák nem egészen úgy sikerültek, ahogy szerették volna. Mit lehet ilyenkor tenni?
Bár a szóbeli vizsgákra még várni kell, nagyjából már sejtitek, milyen eredménnyel zárjátok az érettségit? Akkor kezdjetek számolgatni, ehhez használhatjátok az eduline pontszámító kalkulátorát is!
Elindult a 2017-es felvételi, nyilvánosságra hozták a felvételi tájékoztatót, abból pedig kiderül: marad a duplázás lehetősége.
Jövőre felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Akkor jó néhány dologra figyelnetek kell.
Hány pontot bukhattok a 2017-es egyetemi-főiskolai felvételin azzal, ha egy tárgyból elrontjátok az érettségit? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Hogyan kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha felsőoktatási szakképzésen tanulnátok tovább? Itt vannak a legfontosabb információk.
Hány pontot ér a 2017-es egyetemi-főiskolai felvételin a középiskolában szerzett jegy földrajzból, biológiából, kémiából vagy fizikából? Miért érdemes ezekből a tárgyakból is jó jegyet bezsebelni?
Mennyit érnek a 2017-es felvételin a középiskolai jegyek és az érettségi eredmények? Itt találtok minden infót.
Hány pont jár a 2017-es felsőoktatási felvételin az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért vagy egy OKJ-s szakképesítésért? Milyen szabályok változtak? Itt megtaláltok minden infót a többletpontokról.
Kik várhatják a legnyugodtabban a 2017-es felvételin a ponthatárhúzást?
Az alapszabály évek óta változatlan: a B2-es, komplex (régi nevén középfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 28, a C1-es, komplex (régi nevén felsőfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 40 pont jár, ez így lesz a 2017-es felsőoktatási felvételin is. Fontos azonban, hogy bizonyos esetekben nem kaptok vagy kevesebb pontot kaptok a nyelvvizsgáért. Íme, a szabályok.
Azok, akik a középiskolás éveik alatt nem szereznek nyelvvizsgát, valószínűleg már nem is fognak. Erre mutatnak rá legalábbis az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának adatai, amelyek szerint nem csak a ritkább nyelvekből vizsgázók vannak eltűnőben, hanem huszonéves egyetemisták és a 30 éven felüliek is.
